1. Emberi tevékenység
Mindennek az oka ezért ez egy nagyon fontos kiindulópont. Nem ír le semmilyen jelenséget, mint a többi kártyák, de tudatosítja, hogy mi az emberek tehetünk mindenről. Nem azon van a hangsúly, hogy vádoljuk magunkat, hanem azon, hogy együtt tegyünk valamit. Demográfia.
2. Ipar
A 40% globálisan értendő (Franciaországban például csak 20%). Első asszociáció erre az, hogy ipar = koszos, szennyező üzemek, és nem feltétlenül ugrik be azonnal, hogy ezt a mi nagyon kellemes hangulatú, kedves, bájos vásárlásaink hajtják meg - végül is a mi fogyasztásunk az ipari szennyezés forrása. Nyilván kell beruházni a technológiába is, de az üzleti modelleket is meg kell változtatni, hosszabb élettartamú termékeket kell előállítani, és mindenkinek személy szerint is józanabbul kell viselkednie.
3. Épülethasználat
Nem tartalmazza az építőipart, globálisan és Franciaországban is 20%. BBC (batiment de basse consommation): 50 kWh/m2/év. BPOS még szigorúbb, fútésre max 15 kWh/m2/év, de ez az új építésekre vonatkozik, viszont azzal, hogy újat építünk, nem csökkentünk semmit. Sokkal fontosabb a felújítás, viszont az több sebből vérzik, nem térül meg (ahhoz még mindig túl olcsó az energia), nem feltétlenül a beruházó profitál belőle. Franciaországban a hivatalos cél 1 millió épületfelújítás évente, de ennek még a tizedénél se tartanak.
4. Közlekedés
Világszinten 15%, Franciaországban 30%. Nagy hatékonyságú, koncentrált energiahordozó kell hozzá, mert a közlekedési eszköz viszi magával, erre a kőolaj származékok a legalkalmasabbak. A tengeri szállítás meglehetősen hatékony, nem feltétlenül állja meg a helyét, hogy a világ másik végéről szállítani borzasztó, sokszor a országúti szakasz teszi ki a CO2 kibocsájtás nagyobb részét. A repülőgép utaskilométerre vetített CO2 kibocsájtása ugyanott van mint a személyautóé (átlagosan, mert ha négyen ülnek egy autóban, akkor már nem - saját), a nagyobb probléma, hogy repülővel hosszabb távokat teszünk meg, CO2 kibocsájtás/óra-ban a különbség óriási. A szárazföldi közlekedés CO2 kibocsájtása függ attól, hogy országút vagy vasút, de függ attól is, hogy az energiát az adott ország hogyan állítja elő.
5. Fosszilis energiahordozók
A fosszilis energiahordozók felhasználásról van szó, nem a létezésükről, tehát az Ipar, az Épülethasználat és a Közlekedés után jön.
SSP = Shared Socioeconomic Pathways
SSP1:The world shifts gradually, but pervasively, toward a more sustainable path, emphasizing more inclusive development that respects predicted environmental boundaries. Management of the global commons slowly improves, educational and health investments accelerate the demographic transition, and the emphasis on economic growth shifts toward a broader emphasis on human well-being. Driven by an increasing commitment to achieving development goals, inequality is reduced both across and within countries. Consumption is oriented toward low material growth and lower resource and energy intensity.
SSP2: The world follows a path in which social, economic, and technological trends do not shift markedly from historical patterns. Development and income growth proceeds unevenly, with some countries making relatively good progress while others fall short of expectations. Global and national institutions work toward but make slow progress in achieving sustainable development goals. Environmental systems experience degradation, although there are some improvements and overall the intensity of resource and energy use declines. Global population growth is moderate and levels off in the second half of the century. Income inequality persists or improves only slowly and challenges to reducing vulnerability to societal and environmental changes remain.
A resurgent nationalism, concerns about competitiveness and security, and regional conflicts push countries to increasingly focus on domestic or, at most, regional issues. Policies shift over time to become increasingly oriented toward national and regional security issues. Countries focus on achieving energy and food security goals within their own regions at the expense of broader-based development. Investments in education and technological development decline. Economic development is slow, consumption is material-intensive, and inequalities persist or worsen over time. Population growth is low in industrialized and high in developing countries. A low international priority for addressing environmental concerns leads to strong environmental degradation in some regions.
Highly unequal investments in human capital, combined with increasing disparities in economic opportunity and political power, lead to increasing inequalities and stratification both across and within countries. Over time, a gap widens between an internationally-connected society that contributes to knowledge- and capital-intensive sectors of the global economy, and a fragmented collection of lower-income, poorly educated societies that work in a labor intensive, low-tech economy. Social cohesion degrades and conflict and unrest become increasingly common. Technology development is high in the high-tech economy and sectors. The globally connected energy sector diversifies, with investments in both carbon-intensive fuels like coal and unconventional oil, but also low-carbon energy sources. Environmental policies focus on local issues around middle and high income areas.
This world places increasing faith in competitive markets, innovation and participatory societies to produce rapid technological progress and development of human capital as the path to sustainable development. Global markets are increasingly integrated. There are also strong investments in health, education, and institutions to enhance human and social capital. At the same time, the push for economic and social development is coupled with the exploitation of abundant fossil fuel resources and the adoption of resource and energy intensive lifestyles around the world. All these factors lead to rapid growth of the global economy, while global population peaks and declines in the 21st century. Local environmental problems like air pollution are successfully managed. There is faith in the ability to effectively manage social and ecological systems, including by geo-engineering if necessary.
6. Erdőírtás
Az erdőírtás egyértelműen a mezőgazdasághoz kapcsolódik. Az erdőírtással nem az a baj, hogy rombolja a szénelnyelőket, hanem az, hogy CO2 kibocsájtással jár.
7. Mezőgazdaság
10 ezer éve kezdődött, akkor ért véget az utolsó eljegesedés, az éghajlati feltételek sokat javultak. Háziasítottunk állatokat, növényeket, kialakult egy kölcsönös függés, például a rizs sem tud fennmaradni az ember nélkül már. Az erdőírtáson keresztül CO2 kibocsájtással jár (a mezőgazdaság üvegházhatású gáz kibocsájtásának a fele ez), az erdőírtás pedig a biodiverzitást is csökkenti (ez a kapcsolat viszont nincs behúzva). Az erdőírtáson kívül nem a CO2 kibocsájtás a fő probléma, hanem az egyéb üvegházhatású gázok kibocsájtása.
24. Óceánok savasodása
26. Árvízek
Vízkörforgás zavarából adódik, súlyosbítja a beépítettség és a kiszáradt talaj
33. Tengeri áradás
A kulcsfontosságú folyódeltákban való gazdáálkodást fenyegeti és egyben az édesvizet biztosító infrastruktúrát is.
36. Hőhullámok: nem csak emelkedik a hőmérséklet de az átlagtól való eltérések mértéke és gyakorisága is változik
